Legolvasottabb

Ötven ország, ahol életveszélyes kereszténynek lenni

Közzétéve: Jan 25, 2014 by admin Filed under: Vallás
Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet a napokban ismertette Üldözés a világon című éves kutatását, amely egy komplex szempontrendszer szerint (magánélet, család, társadalom, civil és egyházi szerveződés) országonként monitorozza a keresztényüldözés mértékét. Egy százas skálán elnyerhető pontszám alapján a szervezet évről évre kiállítja a keresztények számára biztosított vallásszabadság terén legrosszabbul teljesítő ötven ország listáját.

A jelentésből kiderült, hogy a keresztény vértanúk száma tavalyhoz képest erősen megnőtt: 2123 sajtó által dokumentált esetben az áldozatokat kifejezetten keresztény hitük miatt gyilkolták meg. 2012-ben jóval kevesebb, 1201 hasonló eset történt. Ez az adat ugyanakkor erősen alábecsült, az Open Doors – saját hálózatain keresztül – többszörös számról tud. Például a Közép-afrikai Köztársaságban 7 dokumentált gyilkosság vált ismertté, miközben a szervezet munkatársai csak a lelkészek között 13 áldozatról tudnak. Ugyanez igaz több ország esetében.

A vallásszabadságot értékelő 30 részszempont összesített pontszáma is 3019-re nőtt a tavalyi 2683-as értékhez képest. A listába került 50 országból 30-nak a pontszáma átlagban 11 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, míg négy ország esetében volt tapasztalható javulás. Tehát összességében romlott a keresztények vallásszabadsága a világon: továbbra is  ők alkotják a föld legüldözöttebb vallási csoportját.  

A jelentés szerint az 50 országból 36 esetében a keresztények üldözésében a radikális iszlám a legmarkánsabb tényező. Földrajzilag pedig Afrika került a fókuszba: a listán 18 afrikai országot találunk, a száheli övezet körül (például a második helyre előrelépett Szomália, vagy a listára idén először felkerült Közép-afrikai Köztársaság, továbbá Szudán, Eritrea, Líbia, Nigéria). Ebben a térségben minden ötödik keresztény és minden hetedik muszlim „egymáshoz veszélyes közelségben él”.  2013-ban a dokumentált esetek alapján Afrikában volt a legtöbb keresztény vértanú.

A „szégyenlista” első helyezettje immár 12 éve változatlanul Észak-Korea, ahol a szervezet szerint 50 ezer és 75 ezer között van a munkatáborokban raboskodó keresztények száma. A listavezető után 14 olyan ország következik, ahol az iszlám a hivatalos államvallás, vagy kvázi annak tekinthető.

Több évnyi relatív csökkenés után Kína újra tartja a 2012-es helyét (37.).  A kínai keresztények három csoportba sorolják a kínai egyházakat. A „pirosak” a hivatalos egyházak, amelyek teljes mértékben alávetik hitéletüket az állami kontrollnak. A „fekete” egyházak teljes mértékben felszívódnak az illegalitásban, és kegyetlen üldözésnek teszik ki magukat. A „szürke” egyházak pedig egyfajta megtűrt állapotban vannak, amit annak köszönhetnek, hogy az állam szemében társadalmilag hasznosnak minősülnek: például pusztító árvizek idején segítették a bajbajutottakat, vagy a nagyvárosokban sokat tesznek a züllött ifjúság érdekében. Az állammal való kapcsolatuk azonban esetenként ellentmondásos: vezetőik körében elterjedt az úgynevezett „teázgatás” szokása, amikor egy hivatalos meghívás keretében beszámolnak saját és gyülekezetük tevékenységéről. Kína muszlim és buddhista tartományaiban (Tibet) is élnek keresztények, de ezekben a térségekben nagyon feszült a légkör, semmilyen társadalmi mozgástér nincs, a keresztényeket még mindig kőkeményen üldözik. A kínai példától felbátorodva a szomszédos kommunista országok (Vietnam és Laosz) is kemény kézzel bánnak a keresztényekkel.

Gyilkos toplista:
A 10 ország, ahol a legtöbb keresztény vértanúság történt (sajtóban megjelent esetek 2013-ban):
Ország                Gyilkosságok száma
Szíria                                1 213
Nigéria                              612
Pakisztán                          88
Egyiptom                           83
Kenya                               20
Angola                              16
Niger                                15
Irak                                  11
Kolumbia                            8
Közép-afrikai Köztársaság   7

Amikor a mai totalitárius államokra gondolunk, elsősorban a marxista-leninista ideológia alapján álló rendszerek jutnak az eszünkbe. Elemzők ugyanakkor rámutattak: Szomáliában a kereszténység ellen folytatott harc szintén totális jelleget ölt, mégpedig vallási alapon. A kereszténység bármilyen megnyilvánulását (akár a humanitárius munkát is) halállal büntetik, a muszlim hit elhagyásával gyanúsított embereket azonnal kivégzik, legyen szó a „mérsékeltebb” kormányerőkről vagy az ország több tartománya felett uralkodó al-Shabaab iszlamista csoportokról. A kutatás szerint a vallásszabadság totális hiánya szempontjából Szomália lassan Észak-Koreához hasonlít, mindkét országban egyfajta gondolatrendőrség telepszik a társadalomra.

A listán előretörtek az úgynevezett „bukott államok” (angolul: failed state – diplomáciai fogalom; arra utal, hogy az adott állam már nem rendelkezik erőszakmonopóliummal, részben vagy egészben elveszítette a saját területe feletti ellenőrzést, illetve képtelen biztosítani a lakosság számára a legalapvetőbb szolgáltatásokat). Az első tíz államból hat bukott államnak minősül: Szomália (2.), Szíria (3.), Irak (4.), Afganisztán (5.), Pakisztán (8.) és Jemen (10.). 

Tavaly is kerültek az első ötven közé olyan országok, amelyekről eddig kevésbé lehetett feltételezni a keresztényüldözést (Mali, Tanzánia, Kenya). Az idei év „meglepetése” a Közép-afrikai Köztársaság, amely szintén új szereplő a listán.  A többségében keresztény országban a Csádból, Szudánból és Maliból érkezett iszlamista milíciák márciusban kerültek hatalomra, és a még zajló francia katonai beavatkozásig korlátlan terrort gyakoroltak a nem muszlim lakosságra. A keresztény áldozatok nem „kolaterális” (mellékes) veszteségnek számítottak, hanem egy tudatos kereszténymentesítési stratégiának estek áldozatul. Ahogyan ezt  Michel Varton, az Open Doors strasbourgi irodavezetője hangsúlyozta az elemzésüket bemutató sajtótájékoztatón: „ahogyan a milíciák megérkeztek a legapróbb faluba, városkába, az első kérdésük mindenhol az volt, hogy hol van itt a lelkész, hol van itt keresztény gyülekezeti ház?”

Ázsiában a keresztény kisebbség a hindu-buddhista többséggel vagy államvallással rendelkező államokban kerülhet bajba. A keresztények helyzete Indiában (28.)  nagyon ingadozó, nehéz általánosítani. 80 százalékuk „dalit”, vagyis a legalacsonyabb kaszt tagjai, ezért nem lehet pontosan megállapítani, hogy a mindennapi megaláztatások, jogfosztások, erőszakos cselekmények társadalmi státuszuk vagy keresztény mivoltuk miatt érik-e őket. Ahol a radikális hindu párt, a BJP (Bharatiya Janata Party) helyi szinten hatalomra került – azaz India 28 tartományából 7-ben –, hatósági eszközökkel is zajlik a keresztényüldözés. Az elmúlt egy évben gyülekezeti házakat, keresztény otthonokat romboltak le, sőt vélt vagy valós hittérítési tevékenységük miatt több keresztényt megvertek vagy akár meggyilkoltak – büntetlenül. 

Az Open Doors elemzéseiben soha nem olvasható a „népirtás” kifejezés, mivel a szervezet mindig a tényeket állítja a középpontba, és távol tartja magát azoknak a politikai értelmezésétől. (A népirtás és a népirtás megelőzése pontosan meghatározott fogalmak a nemzetközi jogban, és elsősorban politikai fogalmak.) A szervezet 2013-ban viszont mégis olyan irányba mozdult el, hogy ha nem is használják ezeket a fogalmakat, a cél mégiscsak a vallási alapú népirtások megelőzése. Tavaly júniusban a szervezet egy átfogó tanulmányt készített a szíriai keresztényekről („vulnerability report”), amelynek célja, hogy különösen veszélyeztetett kisebbségként („vulnerable group”) ismertessék el a szíriai keresztényeket. Közvetett módon a különösen veszélyeztetett kisebbség fogalma valahol kapcsolódik a népirtás megelőzéséhez: az ENSZ Genocídium-egyezmény értelmében az aláíró államok kötelesek mindent megtenni a fenyegetett kisebbség megmentéséért, hogy megelőzhető legyen az esetleges népirtás – ehhez az első lépés a különös fenyegetettség elismertetése.

A következő lépés egy nemzetközi elektronikus aláírásgyűjtés volt: a petíció csaknem 400 ezer aláírója (Magyarországról körülbelül 5 ezer) azt kívánta elérni, hogy a szíriai válság rendezése során a nagyhatalmak figyelembe vegyék a keresztények helyzetét. Más szóval: ne fogadjanak el olyan békerendezést, amelynek során kereszténymentessé válik Szíria, vagy Irakhoz hasonlóan a keresztény lakosság nagy része kénytelen végleg elhagyni az országot. Vagyis az aláírásgyűjtés – amely december elején az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai elé lett terjesztve – egyértelműen egy esetleges népirtás megelőzését szolgálja.

A népirtás megelőzését célzó törekvések csak akkor érnek célba, ha sikerül politikai színtérre vinni a kérdést. Ez Franciaországban már megtörtént: novemberben alakult egy széles civil platform „Veszélyben a keleti keresztények” néven. A platform célja, hogy „Európa erősen álljon ki a kisebbségek védelme mellett, különösen a keleti keresztények védelmére”. Az Open Doors franciaországi vezetőjeként Michel Varton is jelentős részt vállalt a civil platform létrehozásában. A Le Monde elemzése szerint a keleti keresztények kérdése olyan témává nőtte ki magát a belpolitikában, amely képes a cél érdekében együttműködésre késztetni baloldaliakat (akik kisebbségpártiak) és jobboldaliakat (akik a konzervatív keresztény értékeket féltik). Ennek az összefogásnak történelmi hagyományai is vannak: az örmény népirtást 1916–17-ben ugyan nem sikerült megakadályozni, de Franciaország a baloldaltól a jobboldalig terjedő spontán koalíció nyomására korlátlanul biztosított menedéket minden üldözött örmény számára.

Nicolas Sarkozy köztársasági elnökként 2007-ben olyan külügyminisztert választott Bernard Kouchner személyében, aki egy civil szervezet vezetőjeként (az Orvosok Határok Nélkül) évek óta kampányolt Dél-Szudán állam létrehozása érdekében, hogy véget lehessen vetni a szudáni kormány által folytatott keresztények elleni népirtásnak. A törekvést sokan támogatták a bal- és a jobboldalon is – Dél-Szudán pedig 2011-ben nemzetközileg elismert állammá vált.
forrás: hetek.hu

Hogyan őrizhető meg az agy fiatalkori szerkezete ?

Közzétéve: Dec 1, 2012 by admin Filed under: Egészség
Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét
- ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.
Míg korábbi tanulmányok az időskori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i Műszaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az idősödő agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni.
A kutatás szerint az olyan egyszerű tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához.
A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgyűjtéshez. A DTI módszer lehetővé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lévő vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban - ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához.
A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy működéséről, például idősebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték.

A most ismertetett tanulmányba 152 idős embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvevőknél, hogy az előző egy évben milyen jellegű tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követően vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek.

Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek időskori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. "A szellemi tevékenységet gyakran végző idős páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak" - magyarázta Arfanakis.
forrás:  origo.hu

A cigaretta a füvezés előszobája

Közzétéve: Dec 1, 2013 by admin Filed under: Egészség

Újabb tudományos bizonyíték

A dohányt és marihuánát is szívó főiskolások havonta több cigarettát szívnak el, mint a csak dohányt fogyasztók. Ez a tanulmány azt az elméletet igazolja, hogy a cigaretta egyenes út a marihuána felé.
"A korábbi elképzelésekkel ellentétben az is kiderült, hogy azok a diákok, akik dohányt és marihuánát egyaránt fogyasztanak, általában több cigarettát is szívnak, mint azok, akik csak dohányoznak" - tette hozzá a tanulmány szerzője, Megan Moreno, a Seattle-i Gyermekgyógyászati Kutatóintézet munkatársa.
Dr. Moreno és munkatársai hosszmetszeti vizsgálatukhoz véletlenszerűen választottak az első évfolyamos hallgatók közül két különböző egyetemről. A hallgatókat az egyetem megkezdése előtt, majd az első év után megkérdezték az anyaghasználattal kapcsolatos véleményükről, szándékaikról és tapasztalataikról. A résztvevőket különösen arról kérdezték, hogy fogyasztottak-e már életükben, illetve az elmúlt 28 napban dohányt vagy marihuánát. 

Az eredmények szerint az egyetem megkezdése előtt a 315 résztvevő 33 százaléka számolt be arról, hogy már szívott cigarettát, és közülük 43 százalék volt aktív dohányos. Ezen kívül a dohányosok nagyobb valószínűséggel szívtak már marihuánát, mint azok, akik nem dohányoztak. 
Az első tanév végére azok közül, akik az egyetem megkezdése előtt dohányzásról számoltak be, 66 százalék maradt aktív dohányos átlagosan 34 dohányzási epizóddal havonta. Közülük 53 százalék számolt be emellett marihuána-fogyasztásról is. Összességében a mindkét anyagot használók átlagosan sokkal többet dohányoztak havonta, mint azok, akik csak cigarettát szívtak. 

forrás: hazipatika.com


Page 1 of 2